Délegyházi Hunyadi János Általános Iskola

Történelmünk

Az egykori Bugyi-alsódélegyházi állami iskola egy egyházi iskola utóda volt, amit a római katolikus egyházközség és Vörös Endre gazdálkodó tartott fent.
1942-ben Kiskunlacháza és Bugyi jegyzősége és elöljárósága elhatározta, hogy a Bugyi-alsódélegyházi pusztán iskolát épít, mivel ez volt a tanyaközpont, ahová Alsódélegyháza (Bugyi igazgatás) és Galla (Kiskunlacházi igazgatás) a legközelebb esett a tanköteleseknek.

Az állami levéltárban lelhetők fel azok a jegyzőkönyvek, melyek szerint 1942. évben a két község közös összefogásával megépíti az állami elemi népiskolát. Kiskunlacháza kavicsot és egyéb építőanyagot, Bugyi faanyagot szavazott meg az építéshez. A Klebesberg Kunó miniszter tervezete alapján, egy tanteremből és tanítólakásból álló iskola két csoporttal kb. 90 fős létszámmal kezdte működését.

Az 1944-45-ös tanévet már nem kezdték el, csak később a front elvonulása után próbálták újra megindítani a tanítást.
A front alatt az iskola épülete volt a katonai körlet, sőt – elbeszélések szerint - lovakat is tartottak benne. A berendezés tönkrement, okmányok megsemmisültek.
Az igazi munka 1945-46-os tanévvel kezdődött meg.

Szedett-vedett ülőalkalmatosságokkal, kis falitáblával bútorozták be a tantermet. Az akkori nevelő Nagy Erzsébet tanítónő volt, aki 1-8. összevont osztályt tanított.
1946. március 9-én még egy tanító került az iskolához, így 1-4 és 5-8 összevont osztályokkal folyhatott a tanítás igen kezdetleges módon, hiszen felszerelés nem volt, csak kréta és néhány szemléltető eszköz.

Később a falujárók segítségével kapott az iskola patronáló szervet. A Mazolán Gépgyár vállalta, hogy az iskolát rendbe hozza. Padokat, szekrényt, táblát, dobogót, térképet kapott az iskola. Beüvegezték a kijavított, pótolt ajtókat, ablakokat, lefestették a fanemüket. A munka végeztével nagy ünnepséget rendeztek az iskola növendékei és a szülők, melyen megjelent a Mazolán Gépgyár vezetősége és átadta az újjáépített iskolát. A kis tanulók verssel, dallal köszönték meg a szemükben akkor gyönyörű iskolát.
Az 1945-46-os tanév létszáma kb. 70 fő. Ez a létszám három közigazgatási területről járt be:

  • Bugyi - alsódélegyházi tanyák
  • Kiskunlacháza Galla,
  • Alsódabas-felsődélegyházi puszta

A néhány tanulónak ~5 km utat kellett megtenni az iskoláig. A felügyeletet a Pest megyei Tanfelügyelőség gyakorolta. Gazdasági feladatokat a Bugyi főjegyzőség látta el. Az államosítás után az iskola önálló állami általános kislétszámú iskola lett, két tanerővel Bugyihoz tartozott.
1946-47-es tanévben megalakult az úttörőcsapat, Petőfi Sándor néven. Akkor az lehetett úttörő, aki 202 %-ra teljesítette szervezeti és tanulmányi normát. (Tomana Istvánné Tóth Jolán tanulmányi érmet szerzett mint tanuló).

Nevelők 1947-1951 között: Nagy Erzsébet, Brandt Márta, Egyed Irén, Dömök Antal, Králik Borbála es Bácskai Józsefné.
Az iskola 1948. szeptember 1. - 1954. augusztus 31-ig Dunavarsány tagiskolája.
1951-52-es tanévben két tanerővel megalakult Felsődélegyházán a II. számú iskola, mert a tankötelesek száma úgy felszaporodott, hogy indokolt volt az iskola megnyitása, továbbá a 3 km távolságra lévő I. sz. iskola messze volt. Tanítói Buda Buttyán Vilmos és Lázár Pál voltak. Ekkor már Dunavarsány iskola körzetéhez, igazgatóságához tartozott az I. es II. sz. iskola.

A párt és állami felettesek követeléseinek eleget téve szükség tantermekben, kezdetleges felszereléssel a volt Piróth "kastélyban", növekvő létszámmal folyt a tanítás. Ebben az időben a 8. osztály Dunavarsányba ment a II. félévet befejezni, hogy a tanulók szakoktatásban részesüljenek a pályaválasztás előtt.
1954. szeptember 1-től önálló lett az iskola, saját igazgatóval "Általános Miami II. sz. Iskola részben osztott" néven, az I. sz. iskola 1-4. osztállya a tanyán megmaradt.

1956-ban a Pest megyei Tanács iskolaépítést szavazott meg Délegyházán. Az Árpád út 53. sz. alatt három darab 500 négyszögöles telken megkezdődött a kéttantermes, tanítói lakással kibővített épület alapozása és építése. A szülők óriási társadalmi munkát végeztek, amelyért megyei kitüntetést kapott a Szülői Munkaközösség.

1956. október 20-án átadták az új iskolát és a nevelői lakást sok műszaki hibával, amit az októberi események miatt pótolni sem lehetett.

Felgyorsultak az események, a tanulók létszáma növekedett. A már építésekor is szűk iskola minden zugát ki kellett használni, hogy elférjünk. Így került sor 1958-61. között a Szabadság tér 2. sz. alatti kis iskola megvételére, iskolává alakítására A Szabadság tér 2. sz. alatti épületben először két, majd hozzáépítéssel három tanterem működött alsós osztályokkal. Az Árpád utcai iskolában a felső osztályok, még részben osztottak voltak.

1971-ben bővült a nagy iskola három teremmel és egy nagy előcsarnokkal, tanárival.

1975-ben tornaszoba és terembővítés készült a Szabadság tér 2. sz. alatti épületnél. Ennek az építésében Lakatos Józsi bácsi brigádja ezüstérmet kapott társadalmi munkájáért. A névsort egy üvegben feljegyezve, az alapban helyezték el. Abban az időben az iskola szertárai gazdagon bővültek, testnevelési szertára első a járásban. Tanulmányi és sport versenyeken vettek részt Veszeli Imre vezetésével, előkelő helyezéssel.

Biológiából Feith Gabi, irodalomból Tomanáné, matematikából, csillagászatból Nagy Erzsébet járási helyezéseket hozott tanulóival.
Az első képesítés nélküli nevelő 1959-ben került az iskolához.

A tanulók száma is szépen nőtt, 1954-1980. között a legmagasabb létszám 250 fölé emelkedett. Az 1-8. összevont osztályból 1980-ra 10 osztályos iskola lett párhuzamos osztályokkal, kabinettel.

Az 1980-81-es tanévet új igazgató indította. A község létszámának gyarapodása maga után vonta, hogy kicsi lett az iskola, új szárnyat kellett építeni. A fenntartó segítő hozzájárulásával 1991-ben örömmel vették birtokba a tanulók és az alsós kollégák az új épületrészt.

Teltek az évek és a község elöljárói úgy döntöttek, hogy a testi nevelés hatékonysága, mozgásigény kielégítése, a falu lakosai szabadidejének kulturált kihasználtsága érdekében építenek egy sportcsarnokot. A döntést gyors építkezés követte és az épület 1993-ban átadásra került, ami a régióban egyedülálló volt. Azóta gyermekzajtól hangos reggeltől estig a terem, szívesen jönnek a gyermekek mozogni. Esténként a felnőttek veszik birtokukba a csarnokot.

1994. őszétől elkezdődött egy új folyamat, amikor a tantestület tagjainak beiskolázása, szakosodásának megindítása után a tantermek felszerelésének modernizálására kerülhetett sor. Minden terembe színes tévé, videó lejátszó került, sőt bővíthettük hangosító berendezésünket, vehettünk CD-lejátszót, néhány magnót és diavetítőt is.

Sor kerülhetett néhány terem berendezésének cseréjére, bővítésére is, a tanári szoba, a gazdasági iroda felszereltségének javítására, gépesítésére (számítógépek, fax, telefonközpont, kaputelefon stb.). A gyermekek 1997. szeptemberében vehették birtokba az új, kényelmes ebédlőt a kiszolgáló helyiségekkel együtt, amit a volt szolgálati lakásból alakítottak ki.

1998-ben ismét új modern létesítménnyel gazdagodott az iskola, kialakítottunk egy tíz géppel működő számítógépes tantermet, ahol tanulóink a korral haladva sajátíthatják el a számítógép kezelésének alapjait.

Azt, hogy a Hunyadi János Általános Iskola jelenlegi állapotára fejlődhetett, eszközökkel jól felszerelt, és szakképzett pedagógusok nevelik a jövő nemzedékét, a tantestület illetve a fenntartó mellett köszönhető az intézmény vezetőinek, akik előrelátóan végezték a munkájukkal irányították, vezették, koordinálták az oktató-nevelőmunkát.
Ők voltak:

  • Csizmazia Lászlóné
  • Kohán József
  • Mekler László
  • Őrsi Lajosné
  • Géczi Elemér
  • Molnár Antalné
  • Havaldáné Meyer Emilia

A 2011-2012-es tanév Molnár Antalné igazgató és Bednárik Ilona igazgatóhelyettes vezetésével indult.